Fizikai elve:
A vizsgálandó felület két oldalán létrehozott nyomáskülönbség – tömörtelenség esetén – kiegyenlítődésre törekszik. A vizsgálat alapvetően a megfelelően megválasztott átszivárgó közeg észlelésén, vagy nyomásmérésen alapul.
A vizsgálat leggyakrabban alkalmazott módszerei:
- vákuumos,
- buborék-emissziós,
- nyomásmérésen alapuló.
A felsorolt módszerek érzékenysége, detektálási küszöbértéke eltérő.
Alkalmazási területei:
- hegesztési varratok,
- tartályok,
- nyomástartó edények,
- hőcserélő csőrendszerek, stb.
lyukadásainak, tömörtelenségeinek kimutatása.
Előnyei:
- gyors,
- az alkalmazott módszertől függően lokális és/vagy integrális tömörtelenség is kimutatható .
A vizsgálat feltételei:
- gondos, az alkalmazott módszertől függő felület-előkészítést igényel.
