Repedésvizsgálat

Bevezető

Mindennapi életünkben használt alkatrészek, gépelemek jelentős része fémből és ezen belül is acélból készül. Az acél többféle megmunkálási folyamaton megy keresztül, amíg eljut rendeltetési vagy felhasználási helyére.

Mikor keletkezik repedés?

A gyártás során elkerülhetetlen, hogy időnként bekövetkezik valamilyen hiba, és az anyagban repedés keletkezik. Amennyiben egy olyan alkatrészt használunk vagy építünk be egy berendezésbe, amelyben repedés található, az előbb-utóbb meghibásodáshoz, káreseményhez vezet.

Hibátlan alkatrész estén is előfordulhat, hogy a használat során, döntő többségében rendszeresen ismétlődő igénybevétel hatására mikroszerkezeti változások következnek be, amelyek először mikroszkópi, majd makroszkopikus méretű repedés(ek) keletkezését okozzák. E repedések az idő múlásával „növekszenek”, majd e folyamat az alkatrész törésével fejeződik be. Ezért fontos a termékek gyártási folyamatába beépített, valamint a már működő berendezések esetében az egyes alkatrészek ún. „üzemeltetés közbeni”, időszakos repedésvizsgálata.

Repedések csoportosítása

Az anyagokban előforduló repedéseket két csoportba lehet osztani:

• szabad szemmel látható repedések,
• szabad szemmel nem látható repedések.

A szabad szemmel nem látható repedések jelentik a komolyabb gondot. Ezek feltárásához valamilyen speciális anyagvizsgálati módszerre van szükség. Léteznek olyan vizsgálati eljárások, módszerek, amelyekkel az alkatrész vagy szerkezet roncsolása nélkül is lehetővé válik a felületen, illetve az anyag belsejében lévő repedések detektálása.

A repedésvizsgálati módszer kiválasztása

A vizsgálati módszer kiválasztásához először is tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen anyagból készült a vizsgálandó termék.

Az anyagokat a majdani vizsgálat szempontjából két csoportba kell sorolni:

1. ferromágneses (mágnesezhető) anyagok,
2. nem mágnesezhető anyagok.

Az sem mindegy, hogy hol helyezkedik el a repedés a darabban.

A felületi vagy felülethez közeli hibák esetében mágnesezhető poros, a felületre nyitott repedések kimutatására folyadékbehatolásos repedésvizsgálat alkalmas. A belső folytonossági hiányok radiográfiai vagy ultrahangos eljárásokkal mutathatók ki.

A klasszikus repedésvizsgálati módszerekkel csak a darab felületére kifutó, vagy közvetlenül a felület alatt elhelyezkedő repedések mutathatók ki. Ezeket mutatjuk be egy kicsit részletesebben a következőkben.

Repedésvizsgálat két típusa:

• Mágnesezhető poros repedésvizsgálat

  A mágnesezhető fémek felületén vagy felületének közelében levő, szabad szemmel nem látható vagy csak alig észlelhető folytonossági hibák kimutatására alkalmas. Mágnesezhető anyagok esetében preferált anyagvizsgálati eljárás.

• Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat

  

  A folyadékbehatolásos repedésvizsgálat nagy érzékenységű, alkalmas felületre nyitott térfogatos vagy síkszerű (repedés jellegű) folytonossági hiányok kimutatására. Nem csak mágnesezhető anyagnál alkalmazható, hanem műanyagon, üvegen és egyéb fémeken is.

Kérje ajánlatunkat!