Mindennapi életünkben használt alkatrészek, gépelemek jelentős része fémből és ezen belül is acélból készül. Az acél többféle megmunkálási folyamaton megy keresztül, amíg eljut rendeltetési vagy felhasználási helyére.
A gyártás során elkerülhetetlen, hogy időnként bekövetkezik valamilyen hiba, és az anyagban repedés keletkezik. Amennyiben egy olyan alkatrészt használunk vagy építünk be egy berendezésbe, amelyben repedés található, az előbb-utóbb meghibásodáshoz, káreseményhez vezet.
Hibátlan alkatrész estén is előfordulhat, hogy a használat során, döntő többségében rendszeresen ismétlődő igénybevétel hatására mikroszerkezeti változások következnek be, amelyek először mikroszkópi, majd makroszkopikus méretű repedés(ek) keletkezését okozzák. E repedések az idő múlásával „növekszenek”, majd e folyamat az alkatrész törésével fejeződik be. Ezért fontos a termékek gyártási folyamatába beépített, valamint a már működő berendezések esetében az egyes alkatrészek ún. „üzemeltetés közbeni”, időszakos repedésvizsgálata.
Az anyagokban előforduló repedéseket két csoportba lehet osztani:
- szabad szemmel látható repedések,
- szabad szemmel nem látható repedések.
A szabad szemmel nem látható repedések jelentik a komolyabb gondot. Ezek feltárásához valamilyen speciális anyagvizsgálati módszerre van szükség. Léteznek olyan vizsgálati eljárások, módszerek, amelyekkel az alkatrész vagy szerkezet roncsolása nélkül is lehetővé válik a felületen, illetve az anyag belsejében lévő repedések detektálása.
A vizsgálati módszer kiválasztásához először is tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen anyagból készült a vizsgálandó termék.
Az anyagokat a majdani vizsgálat szempontjából két csoportba kell sorolni:
- ferromágneses (mágnesezhető) anyagok,
- nem mágnesezhető anyagok.
Az sem mindegy, hogy hol helyezkedik el a repedés a darabban.
A felületi vagy felülethez közeli hibák esetében mágnesezhető poros, a felületre nyitott repedések kimutatására folyadékbehatolásos repedésvizsgálat alkalmas. A belső folytonossági hiányok radiográfiai vagy ultrahangos eljárásokkal mutathatók ki.
A klasszikus repedésvizsgálati módszerekkel csak a darab felületére kifutó, vagy közvetlenül a felület alatt elhelyezkedő repedések mutathatók ki. Ezeket mutatjuk be egy kicsit részletesebben a következőkben.
Repedésvizsgálat két típusa:
- Mágnesezhető poros repedésvizsgálat
A mágnesezhető fémek felületén vagy felületének közelében levő, szabad szemmel nem látható vagy csak alig észlelhető folytonossági hibák kimutatására alkalmas. Mágnesezhető anyagok esetében preferált anyagvizsgálati eljárás.
- Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat
A folyadékbehatolásos repedésvizsgálat nagy érzékenységű, alkalmas felületre nyitott térfogatos vagy síkszerű (repedés jellegű) folytonossági hiányok kimutatására. Nem csak mágnesezhető anyagnál alkalmazható, hanem műanyagon, üvegen és egyéb fémeken is.
