Az egyik legelterjedtebb mechanikai anyagvizsgálat a szakítóvizsgálat, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza.
A szakítóvizsgálat célja
Alapvető célja az anyag húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása és ennek számszerű jellemzése.
A vizsgálat menete
A szakítóvizsgálat elvégzéséhez általában szabványban meghatározott méretű és alakú próbatesteket kell elkészíteni.
A próbatestek a vizsgálandó anyag geometriájától függően lehetnek hengeres-, vagy un. lapos próbatestek. Vannak termékek ahol próbatest készítése nem megengedett (pld. betonacélok) vagy nem lehetséges (pld. kis átmérőjű huzalok, kisméretű csövek, stb.) és beszállítási állapotukban szükséges a szakítóvizsgálatot elvégezni.
A vizsgálati eredményekből két fontos adatot lehet meghatározni:
- rugalmassági, vagy folyáshatár
Az a fajlagos terhelés, amelyet az anyag képlékeny alakváltozás nélkül elvisel. Vagyis nincs maradó alakváltozás a terhelés hatására.
- szakítószilárdság
Az a fajlagos terhelés, amelynél az anyag tönkremegy, elszakad.
A vizsgálat eredményei mind a tervezők, mind a felhasználók számára nélkülözhetetlen adatokat mutatnak.
A szakítóvizsgálat körülményei
A vizsgálatot legtöbb esetben normál körülmények között, szobahőmérsékleten (20 °C-on) szokás elvégezni. A gépelemek, szerkezetek sok esetben ettől jelentősen eltérő körülmények között üzemelnek. Az AGMI ZRt-nél lehetőség van a szakítóvizsgálat elvégzésére növelt hőmérsékleten, akár 700 ºC-on is.
Itt kérhet ajánlatot az AGMI Zrt-től >>
A vizsgálat során alakváltozó képességre is utaló jellemzők (szakadási nyúlás, szakadás helyén mérhető keresztmetszet csökkenés) is meghatározásra kerülnek, amelyek az anyagok forgácsolás nélküli feldolgozásához adnak adatokat az ezzel foglalkozó gyártástechnológusoknak.
További mechanikai anyagvizsgálati eljárásainkat itt tekintheti meg >>
