A roncsolásmentes anyagvizsgálat egy olyan módszer, amelynek során a vizsgált anyag, vagy termék nem sérül.
Így a vizsgálat során hibátlannak minősülő darab rendeltetésszerűen felhasználható.

A roncsolásmentes anyagvizsgáló tanfolyam célja, hogy a munkatársak vizsgálati technológia alapján váljanak alkalmassá roncsolásmentes anyagvizsgálatok végzésére, az alkalmazandó vizsgálati eljáráshoz szükséges vizsgálati módszer megválasztására, a vizsgálati eljárás alkalmazási határainak meghatározására, RMV utasítás elkészítésére, eredmények értelmezésére, értékelésére és az eredmények jegyzőkönyvezésére.

A roncsolásmentes anyagvizsgáló képzéseket azoknak a munkatársaknak ajánljuk, akik felelősek a beérkező áruk átvételéért, a gyártásközi ellenőrzésekért, valamint a késztermékek minőségéért.

Laboratóriumunkban a gyakorlati oktatáshoz is rendelkezésre állnak vizsgálóberendezések, segédeszközök és a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek is biztosítottak.

SZEMREVÉTELEZÉSES ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

A szemrevételezéses anyagvizsgálat lényege, hogy a vizsgálatot végző személy szabad szemmel, esetleg nagyító segítségével tárja fel a vizsgált darab felületének ideálistól való eltéréseit. A módszer alkalmas repedések, deformációk, anyaghiányok, stb. feltárására.

Nehezen, vagy szemmel nem hozzáférhető helyeken (pl. csövek belső felülete) optikai eszköz (endoszkóp) segítségével hajtjuk végre a vizsgálatot.

Részletek itt >>

FOLYADÉKBEHATOLÁSOS ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

Folyadékbehatolásos vizsgálatMegtisztított felületre szórással, vagy ecsettel felvitt kis viszkozitású (kis belső súrlódású) és jól nedvesítő, élénk színű folyadék – a kapilláris hatás elvén – néhány perc alatt beszivárog a felületre nyitott esetleges repedésekbe.

Onnan porózus előhívószerrel ugyanezen elv alapján a felszínen kimutathatóvá válik.

Részletek itt >>

MÁGNESEZHETŐ POROS ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

Ha mágneses térbe ferromágneses anyagot helyezünk, benne mágneses erővonalak jönnek létre.

A darab felületén vagy annak közelében levő folytonossági hiány (repedés) hatására az erővonalak a levegőbe lépnek ki, vagyis szóródnak. A szórt mágneses mező finom, speciális jelzőanyag segítségével kimutatható. Az összesűrűsödött vizsgálószer jelzi a hiba pontos helyét és alakját.

Részletek itt >>

ULTRAHANGOS ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM – UT1, UT2

A piezokristályok feszültségváltozás hatására ultrahangot bocsájtanak ki. Az ultrahang frekvenciája az emberi fül számára nem hallható 20 kHz feletti tartományba esik. Az ultrahang egy erre a célra kialakított fejből képes behatolni az anyagba és ott hangsebességgel terjed. Belső anyaghibába ütközve visszaverődik. Ezt a tulajdonságot kihasználva mutatható ki az anyag belsejében lévő repedés, vagy zárvány.

Részletek itt >>

RADIOGRÁFIAI ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

Radiográfiai vizsgálatok

Radiográfiai vizsgálatok

A rövid hullámhosszú (röntgen, vagy gamma) sugárzás képes áthatolni az anyagon. Az anyag mögött elhelyezett arra érzékeny filmen az elnyelődéstől (anyagvastagságtól) függően árnyképet ad. Digitális radiográfia esetén film helyett speciális képlemezt használunk.

A film, vagy képlemez feketedése attól függ, hogy hibás, vagy hibátlan a vizsgált darab.

Radiográfiai vizsgálattal elsősorban belső, 3 dimenzióban kiterjedő elváltozások (zárványok) mutathatók ki.

Részletek itt >>

ÖRVÉNYÁRAMOS ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

Örvényáramú vizsgálatJó elektromos vezetőképességű anyagra váltakozó áramot kapcsolva a jól vezetőanyag körül mágneses tér alakul ki. Ebbe a mágneses térbe másik vezető anyagot helyezve, abban un. örvényáram indukálódik és ez is mágneses teret hoz létre. A két mágneses tér kölcsönösen hat egymásra.

A darab anyagának, méretének, vagy anyaghibájának hatására a két mágneses tér kölcsön-hatása megváltozik.

Részletek itt >>

TÖMÖRSÉGI ANYAGVIZSGÁLÓ TANFOLYAM

Tömörségvizsgálat

Tömörségvizsgálat

Tömörség alatt a szerkezetnek azt a tulajdonságát értjük, ami azt fejezi ki, hogy a szerkezet falain, hegesztési varratain keresztül olyan kis mennyiségű folyadék vagy gáz halmazállapotú közeg tud csak átjutni, ami az előírt körülmények között még megengedett.

A tömörség vagy tömörtelenség jellemzésére az időegység alatt átáramló anyagmennyiséget értjük

A vizsgálóközegtől függően beszélünk gáztömörség vizsgálatról, vagy folyadék tömörség-vizsgálatról

Részletek itt >>